A halálhoz fűződő érdek – Interjú Kakuk Péter bioetikussal, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának kutatójával

Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.

Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.

A kullancsencephalitis Eurázsia egyik legsúlyosabb kullancs okozta betegsége. Évente több mint háromezer megbetegedés ismert Európában, és jelentős mértékben emelkedik ezek száma – növekvő közegészségügyi kockázatról van tehát szó.

A rangos BMJ szakfolyóiratban megjelent tanulmány az intenzív ellátás környezeti hatásainak mérséklését járja körül. Milyen utak vezethetnek a fenntarthatóbb működéshez, miközben az ellátás minősége nem romlik, hanem javul?

Kanadai kutatók vizsgálták a fogyasztók vélekedését a vény nélkül kapható készítmények biztonságosságáról és hatékonyságáról. Az eredmények alátámasztják a korábbi felméréseket.

Az ELTE kutatóinak 2023-ban Innovációs Díjat is elnyerő, a korábbiaknál jóval pontosabb fehérjeszerkezet-meghatározó módszerét fogják alkalmazni.

A primer (hyper)aldosteronismus (PA) kérdésköre sok ellentmondással terhelt, a beazonosítására tett kísérletek fontosak, de méltatlanul ritkán történnek meg. Az utóbbi időben bevezetett, gyakorlati haszonnal is járó hisztológiai módszer újabb aspektusát jelzi a spektrumbetegség jellegnek, és egy forradalmi tanulmány is megjelent a PA funkcionális (izotópos) képalkotásával kapcsolatban.

A szerző nemzetközi és hazai adatok alapján bemutatja a krónikus vesebetegek számának dinamikus növekedését, és a végállapotú vesebetegek ellátásának növekvő terheit (vesepótló kezelések, hospitalizáció, magas halálozási kockázat – amely utóbbiak jelentős egészségügyi költségnövekedéssel járnak). Fontosnak tartja a betegség korai diagnózisát és adekvát konzervatív kezelését.

Az akut epiduralis haematoma kezelése a minél korábbi műtét, a vérzésforrás megszüntetése és a haematoma evakuálása. Kis epiduralis vérzés esetén szigorú neurológiai és radiológiai követés szükséges. Az esetek jelentős százalékában ilyenkor is nyílt műtétet kell végezni néhány napon belül. Kis epiduralis vérzések esetén alternatív megoldásként szóba jön az arteria meningea media embolisatiója.

[A szakirodalomban található beszámoló villámcsapás után kialakuló perifériás idegsérülésről. Esetismertetésünkben villámcsapás által kiváltott cauda equina szindrómáról számolunk be. ]

Cseresnyés Sándor magyar nemes a köszvényről írt orvosi értekezését Budán „A’ Magyar Királyi Universitás betűivel” adta ki, 1826-ban. Az értekezés két ajánlásból és Elő­szóból, valamint a három szakaszra osztott értekezésből (64 oldal) és az értekezés végén latinul megjelenő 18 megvédendő tézisből áll. A címlapon a szerző megírja, hogy „Az Értekezéshez köttetett Orvosi-állítványok nyilván fognak védelmeztetni a’ Pesti Tudományos Egyetem nagyobb Palotájában Augustus reggeli órakor”.

A bioetikus kutató fontosnak tartaná, hogy a társadalmi vitát lehozzuk a mindennapok gyakorlati szintjére, és megismerjük, milyen gyakorlatok zajlanak az életvégi döntésekkel kapcsolatban a magyar kórházakban.